EN

Alapszabály

A Magyar Dunai Kikötők Szövetsége Alapszabálya

 

Alulírott Alapítók a 2011. évi CLXXV. törvény, a 2011. évi CLXXXI. tv. valamint a módosított Ptk. szabályai szerint elhatározták a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége létrehozását.

 

Az alapítók és a továbbiakban csatlakozó tagok vállalják az Egyesület célkitűzéseit, és azok elérését az egyesületben végzett tevékenységükkel kívánják megvalósítani.

 

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

Az Egyesület

1. Neve: Magyar Dunai Kikötők Szövetsége,

2. Rövid neve: Kikötői Szövetség

3. Székhelye: H-2400, Dunaújváros, Ruhagyári út 5.

4. Működési területe: Magyarország

5. A Magyar Dunai Kikötők Szövetsége „egyesület” formában működő önálló jogi személy.

 

6. Az Egyesület kiadásait tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból, továbbá kiegészítő jelleggel gazdasági- és vállalkozási tevékenységből, és a 12. pontban részletezett egyéb bevételekből fedezi.

 

7. Az Egyesület határozatlan időtartamra jön létre.

 

 

II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

8. Az Egyesület célja:

 

Az Egyesület célja

  • a magyar kikötők független érdekképviselete
  • a tagok részére szakmai információk gyűjtése és szolgáltatása
  • a tagok szakmai érdekképviselete harmadik személyek, hatóságok irányában
  • szakmai napok, konferenciák szervezése
  • a tagszervezetek munkavállalóinak összehangolt továbbképzése
  • általános szolgáltatási feltételek kidolgozása

 

9. A fenti célok érdekében az Egyesület

- a tagok munkavállalói, tisztségviselői, tanácsadói társadalmi célú munkája révén aktívan részt vesz valamennyi közös szakmai, érdekképviseleti, továbbképzési rendezvény megszervezésében és lebonyolításában.

 

10. Az Egyesület, céljai megvalósítása és gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

11. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

 

III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

 

12. Az Egyesület tagja lehet minden olyan jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el, az abban foglaltakat elfogadják, és kötelezettséget vállalnak az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére. Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti.

 

13. A belépési nyilatkozatot az Egyesület Titkárának kell benyújtani. A kérelmet a Titkár terjeszti az Elnökség elé, és az Egyesület tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A nyilatkozathoz mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.

 

A támogató tagok felvételére, jogaira és kötelezettségeire valamint a támogató tagság megszűnésére a rendes tagokra vonatkozó szabályok az irányadók.

 

Az egyesületi tagság formái:

- rendes tagok,

 

14. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

Az Egyesület Tagjává az alábbiak teljesítésével lehet válni:

- a tagjelöltséghez egy tag írásos támogató indokolása szükséges;

- a tagjelölt kötelezettség-vállalását a belépési nyilatkozat aláírása és a tárgyévi tagdíj befizetése erősíti meg.

- e feltételek mellett a regisztrálást és a tagsági igazolás kiállítását a Titkár végzi el.

 

15. Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

- részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;

- tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;

- bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók;

- jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein

- a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

 

 

 

 

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

 

- kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

- kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

- kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;

 

A rendes vagy támogató tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűléshez lehet, a Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

 

16. Az egyesületi tagság megszűnik a tag megszűnésével, kilépésével vagy kizárásával.

 

17. A Elnökség nyílt szavazással, szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály valamely rendelkezését súlyosan megszegi.

 

A kizárási eljárást legalább három tag kezdeményezheti és ez alapján 30 napon belül elnökségi ülést kell összehívni. Az elnökségi ülésre az érintett tagot írásban meg kell hívni, az elnökségi ülésen a kizárás körülményeit vizsgálni kell, és az érintett tag számára lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyítékait, védekezését érdemben előadhassa.

 

A kizárást tartalmazó határozatot a tag – a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a Közgyűlés előtt megtámadhatja. A tag a Közgyűlés által e tárgyban hozott és rá nézve sérelmes határozatot – a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.

 

18. Az Egyesület tevékenysége a tagok aktivitásával valósul meg.

 

19. Az éves tagdíjat a közgyűlés határozza meg.

 

20. A tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló tagi szándékot írásban kell az Elnökségnek bejelenteni, a tagsági jogviszony a kilépést tartalmazó írásbeli bejelentés Egyesület Elnökségéhez történő benyújtásával egyidejűleg megszűnik.

 

Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A rendes tagok jogaikat törvényes képviselőik útján gyakorolhatják.

 

21. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni. Az egyesület tagja köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében a közgyűlés által meghatározott konkrét határozatoknak, és programoknak megfelelően.

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

Az Egyesület szervei:

Az Egyesület testületi szervei:

a) Közgyűlés,

b) Elnökség,

c) Ellenőrző Bizottság

Az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tisztségviselői és tagjai vezető tisztségviselők.

Az Egyesület tisztségviselői:

 

a) Elnök,

b) Titkár,

c) Kincstárnok

 

A Közgyűlés

 

22. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlésen a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetű tagjai képviselőik útján vesznek részt.

 

23. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak:

 

- az Alapszabály megállapítása, elfogadása és módosítása,

- az Elnökség megválasztása, esetleges költségtérítésük megállapítása

- Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása

- határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

- meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;

- elbírálja az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen, valamint a tagfelvételi kérelem elutasítása ellen benyújtott fellebbezést;

- tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

- elfogadja az Elnökség és Ellenőrző Bizottság éves beszámolóját

- éves költségvetés megállapítása;

- a tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása, esetleges díjazásának meghatározása.

- Az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása

- az Egyesület részvételének jóváhagyása magyar, külföldi vagy nemzetközi társadalmi szervezetek szövetségében,

- Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az Egyesület feloszlásának, szétválásának más társadalmi szervezettel való egyesülésének a kimondása.

- Hitel felvétele

 

 

Az Alapszabály módosításához, az Egyesület szétválásához, más társadalmi szervezettel való egyesüléséhez és az Egyesület feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

 

24. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

 

25. Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén – a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben, pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

 

Rendes és rendkívüli Közgyűlés

 

26. A (rendes) Közgyűlést az Elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer, köteles összehívni. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 10 nap időköznek kell lennie. A Közgyűlés napirendjét is tartalmazó meghívót igazolt módon – levélben, e-mailben vagy faxon- kell a tagokkal közölni.

 

27. Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, s megjelölik az összehívás okát és célját, vagy az Elnökség bármelyik tagja azt szükségesnek tartja. Az Ellenőrző Bizottság javaslatára is össze kell hívni a Közgyűlést, amennyiben a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a székhelye szerint illetékes Bíróság elrendeli, illetve a felügyeletet gyakorló ügyészség azt írásban indítványozza.

 

28. A Közgyűlést az Elnök vezeti, akadályoztatása esetén az Elnök által kijelölt más Elnökségi tag.

 

29. Határozatképtelenség esetén - abban az esetben, ha a megjelentek száma az 50 % + 1 főt nem éri el - a megismételt közgyűlést az eredeti közgyűléssel azonos napra és helyszínre, egy későbbi időpontra kell összehívni. Az eredeti közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az eredeti közgyűlés időpontján és helyén, a megismételt közgyűlés időpontján és helyén, valamint a meghirdetett napirendi pontokon kívül azt a figyelmeztetést is, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

 

30. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyűlés elnöke, a jegyző-könyvvezető és a tagok közül felkért hitelesítő ír alá. A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, melyből megállapítható a döntéseinek tartalma, időpontja, és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését a Titkár látja el. A Közgyűlés a döntéseit –a döntés időpontját követő két héten belül írásban- igazolható módon közli az érintettekkel.

 

31. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján:

 

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

Az Elnökség

 

32. Az egyesület ügyintéző és képviselő szervének tagja az lehet,

 

a./ aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportba korlátozta és

b./ a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és

c./ aki

- magyar állampolgár

- vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,

- vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, vagy letelepedett jogállású illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 

 

33. Az Elnökség tagjai vezető tisztségviselők. Tagjait a Közgyűlés három évig szóló határozott időtartamra választja.

 

Az alakuló Közgyűlés három főből álló Elnökséget választ, titkos szavazással, három évig szóló határozott időre. Az Elnökség tagjai az Elnök, a Titkár, valamint a Kincstárnok.

 

34. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

 

Az Elnökség:

 

a) ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;

b) az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben stratégiát fogalmaz meg és terjeszti elő a Közgyűlés számára;

c) tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon;

d) befogadja a tag írásbeli bejelentését - annak kilépési szándéka esetén -, amivel egyidejűleg megszűnik a tag tagsági jogviszonya;

e) az éves költségvetés, számviteli jelentés, mérlegbeszámoló elkészítése,

f) a rendes és a rendkívüli Közgyűlések előkészítése és összehívása,

g) a Közgyűlés elé kerülő előterjesztések, javaslatok, költségvetés-tervezetek és a zárszámadás előkészítése és Közgyűlés elé terjesztése,

h) az Egyesület vagyonkezelésének és gazdálkodásának irányítása, az Egyesület vagyonának felhasználására vonatkozó elvek kidolgozása,

i) az Egyesület tevékenységének, akcióinak koordinálása, kapcsolattartás a tagokkal és más szervezetekkel,

j) folyamatos kapcsolattartás a hazai és nemzetközi partner-szervezetekkel,

k) tagnyilvántartás vezetése,

l) éves beszámoló elkészítése (a közgyűlés elé terjesztés céljából),

m) az elnökség által hozott jog- vagy alapszabály sértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén – a határozat tudomására jutástól számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

 

35. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, valamint az egyesülettel kapcsolatos döntések) és az Egyesületet illető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség mellett - dönteni.

 

36. Az Elnökség három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de évente legalább kétszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább három nap időköznek kell lennie. Az Elnökség e-mailben és faxon is összehívható, ha annak átvétele igazolt.

 

37. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.

 

38. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

39. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bármelyik tag betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

 

40. Az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. Az Elnökségi döntést magába foglaló jegyzőkönyvet az Elnökség minden jelenlévő tagja aláírja.

 

41. Az Elnökség elnöke köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).

 

42. Az Egyesület Titkára köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított két héten belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

 

43. Az Egyesület szakmai és szervezeti iratait a Titkár, illetve felelőssége fenntartása mellett az általa megbízott más személy kezeli. Az Egyesület bevételi és kiadási bizonylatait - a kincstárnok irányításával - külön megbízási szerződés keretében megfelelő végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező könyvelő szerv vagy személy kezeli, valamint ennek megfelelően az Egyesület számára azok könyvelését végzi.

 

 

Az Elnökségre vonatkozó egyéb rendelkezések

 

 

44. Az Egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott az Elnökség tagja.

 

45. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Tisztségüket társadalmi munkában, díjazás nélkül végzik, de költségtérítésben részesíthetők a Közgyűlés által meghatározott mértékben.

 

A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

 

46. Megszűnik az Elnökség tagjának megbízása:

 

a) visszahívással

b) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

c) lemondással,

d) elhalálozással.

 

47. Visszahívásra okot szolgáltató körülmény, ha az Elnökség illetve annak bármely tagja a jelen alapszabályban rögzített, illetve más vonatkozó jogszabályokban rögzített kötelezettségét súlyos mértékben megszegi, és annak felhívás ellenére sem tesz eleget, illetve tevékenységével, magatartásával az Egyesületi célok megvalósulását veszélyezteti.

A visszahívást legalább három egyesületi tag kezdeményezheti, mely alapján 30 napon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést kell összehívni.

A rendkívüli közgyűlésre az érintett tisztségviselőt írásban, igazolható módon meg kell hívni. A visszahívásra okot adó körülmények vizsgálata a közgyűlésen történik, ahol a közgyűlés bizonyítást vesz fel. Az érintett tisztségviselő számára lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyítékait, védekezéseit érdemben előadhassa. A visszahívás tárgyában a közgyűlés titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. A döntést indokolni kell, a határozatot 15 napon belül, írásban meg kell küldeni az érintett tisztségviselőnek. A határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőséget, azaz azt a tényt, hogy a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de a határozat a tudomásra jutástól számított 30 napos jogvesztő határidő alatt megtámadható az illetékes bíróság előtt.

 

48. Az Elnökség tagja a tisztségéről bármikor írásban lemondhat. Lemondása akkor lép hatályba, - de legkésőbb a felmondás közlésétől számított 60 nap múlva - ha közgyűlés utódját megválasztotta. Addig köteles az egyesület működőképességének fennmaradása érdekében a halasztást nem tűrő döntések meghozatalában részt venni.

 

49. A Közgyűlés dönt az elnökségi tag kizárása ügyében, titkos szavazással, szótöbbséggel. A kizárási eljárás szabályai megegyeznek a visszahívás eljárási rendjével, kiterjedően a jogorvoslati lehetőségre is.

 

A kizárás okai:

 

a) a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti;

b) a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása esetén az írásbeli felszólítás után kitűzött 60 napos határidő eltelte után.

50. Az Elnökség a saját hatáskörébe tartozó ügyekben megbízhat más személyeket is (az Elnökség tagjai, a tagok, valamint külső szakértők köréből) konkrét egyesületi feladat megvalósításával, egy vagy több program, akció, vállalkozás vezetésével. A megbízásban meg kell határozni a kijelölt feladatkört, a feladat határozott időtartamát. A megbízás(ok) nem terjedhet(nek) ki az Egyesület egész tevékenységére.

51. Az Elnököt, akadályoztatása esetén a Titkár, vagy az Elnök által név szerint kijelölt más Elnökségi tag helyettesíti. A kijelölt Elnökségi tag ebben a minőségben az Elnököt megillető összes jogokat gyakorolja.

52. A Titkár feladata az Elnökség, az elnök és a tisztségviselők hatékony és folyamatos munkavégzésének elősegítése, egyes operatív feladatok végzése.

53. Az Egyesület szabályszerű pénzügyi és számviteli rendjéért a Kincstárnok, illetve -az alapszabály IV.24. pontjában rögzítettekre tekintettel- a külön megbízási szerződés keretében megbízott, megfelelő végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező könyvelő szerv vagy személy a felelős.

 

Az Ellenőrző Bizottság

 

54. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely négy főből áll, s az Elnökségtől elkülönülten működik. Az Ellenőrző Bizottság tagjaira a jelen alapszabály 34. pontjában az elnökség tagjaira vonatkozóan megfogalmazott szabályok az irányadók.

 

Az Ellenőrző Bizottság tagjai vezető tisztségviselők. Tagjait a Közgyűlés három évig szóló határozott időtartamra választja.

 

Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak.

 

Visszahívásra okot szolgáltató körülmény, ha az Ellenőrző Bizottság, illetve annak bármely tagja a jelen alapszabályban, vagy az Ellenőrző Bizottság által megállapított ügyrendben, illetve más vonatkozó jogszabályokban rögzített kötelezettségét súlyos mértékben megszegi, és annak, felhívás ellenére sem tesz eleget, illetve tevékenységével, magatartásával az Egyesület működésére és gazdálkodására vonatkozó ellenőrzési feladatok megvalósulását veszélyezteti. A visszahívásra vonatkozó eljárás az elnökség visszavonására vonatkozó szabályozással egyező.

Az ellenőrző bizottság három tag jelenléte esetén határozatképes. Az ellenőrző bizottság szükséghez képest, de évente legalább kétszer tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az ülésre minden tagot, a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább három nap időköznek kell lennie. A bizottság e-mail-ben és faxon is összehívható, ha annak átvétele igazolt. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (hatályos Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint) a határozat alapján

 

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül

vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az egyesület célszerű juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatás.

 

55. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és tagjai közül elnököt választ.

 

56. Az Ellenőrző Bizottság tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult Elnökséget, vagy a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

 

a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult az Elnökség/ Közgyűlés döntését teszi szükségessé;

 

b.)a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

Az intézkedésre jogosult testületet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az illetékes testület összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Amennyiben az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

57. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki:

 

a) az Elnökség tagja,

b) az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másként nem rendelkezik,

c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást – illetve

d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója

 

58. Az Ellenőrző Bizottság tagjai költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízatásukat az erre irányuló elfogadó nyilatkozat keretében vállalják.

 

59. Az Ellenőrző Bizottság tagjait azonos jogok illetik, illetve azonos kötelezettségek terhelik. Az Ellenőrző Bizottság, illetve tagjai tevékenységük során jogosultak az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Elnökségtől, valamint az Egyesület munkavállalóitól, jogosultak továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni.

 

60. Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről a Közgyűlésnek köteles beszámolni, legalább évente egy alkalommal.

 

61. Az Ellenőrző Bizottság ülései során sorszámozott jegyzőkönyvet készít, s határozatait ugyancsak sorszámozza. Az Ellenőrző Bizottság általkészített jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

 

V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

 

62. Az Egyesület képviseletére az Elnök önállóan jogosult, ez a rendelkezés vonatkozik az egyesület pénzforgalmi bankszámlája feletti rendelkezési jogra is. Az Elnök az ügyek meghatározott körére, illetve akadályoztatása esetére a Titkárnak, vagy az Elnök általa név szerint kijelölt más Elnökségi tagnak az Egyesület képviseletére írásbeli meghatalmazást adhat. A kijelölt Elnökségi tag ebben a minőségben az Elnököt megillető összes jogokat gyakorolja. Az Elnök feladata az Egyesület képviselete, az Elnökség munkarendjének és munkamegosztásának megszervezése. Az Elnök képviseli az Egyesületet hivatalok és harmadik személyek felé, e jogát esetenként, eseti megbízással, más tagra átruházhatja. Az Elnök ellenőrzi a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok végrehajtását, az egyesület céljainak megvalósítását.

 

 

VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

63. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felhasználásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.

 

64. Az Egyesület, céljai megvalósítása és gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Egyesület vállalkozási tevékenységet közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

 

65. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

 

66. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

67. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). A színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

 

68. Az Egyesület

 

- vállalkozásának fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;

- az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

 

69. Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét és megfizetési módját a Közgyűlés állapítja meg.

 

70. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

 

71. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti számviteli nyilvántartást kell vezetni és azokat az üzletév végén kell lezárni. Az üzleti év végével az Elnök az egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít, amelyet köteles előzetesen az Ellenőrző Bizottsággal véleményeztetni.

 

72. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

 

73. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereségét, illetve annak mely részét hogyan használja fel. Figyelemmel azonban arra is, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

 

74. Az Egyesület bevételei:

 

- az alapítóktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

- a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;

- a tagdíj;

- egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

- a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

 

Az Egyesület költségei:

 

- a tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

- az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

- a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

 

 

VII. BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK

 

75. Az Elnökség a VI. 73. pontban meghatározott beszámolóval egyidejűleg köteles részletes beszámolót készíteni az Egyesület tevékenységéről és azt az Ellenőrző Bizottság véleményével együtt a Közgyűlés elé terjeszteni.

 

76. Az Egyesület éves beszámolójának elfogadásáról a Közgyűlés a tárgyévet követő év 150. napjáig dönt.

 

 

VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

77. Az Egyesület megszűnik, ha:

 

a./ az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad)

b./ legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c./ a bíróság feloszlatja

d./ a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,

e./ a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

 

és az egyesületet a nyilvántartásból törli.

 

Az Egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a Közgyűlés döntése szerint rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

 

IX. VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

78. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

79. Az Egyesület feletti adóellenőrzést az Egyesület székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, az esetleges költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – az Egyesület működése tekintetében- a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

 

80. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a hatályos Ptk., a 2011. évi CLXXV. tv., valamint a 2011. évi CLXXXI. tv. az irányadó.

 

 

 

Dunaújváros, 2012. május 25.

 

……………………………

Szalma Béla

elnök

a CENTROPORT Kft. ügyvezetője

 

Készítette és ellenjegyezte 2012. május 25-én:

 

 

 

dr. Tompáné dr. Szalay Katalin

ügyvéd

 

Belépési nyilatkozat

 

Jelen Alapszabályt az alább jegyzett alapítók a mai napon, azaz 2012. május 25. napján, Dunaújvárosban tartott alakuló Közgyűlésen elfogadták és hatályba léptették

 

 

KIKÖTŐ A kikötő képviselője

1 Mohács Határkikötő Csóka István

2 Bóly Zrt. Dunai Kikötő (Mohács) Sajnovics Tamás és

Telegdy Attila

3 Bajai OKK Kft. Nagy László

4 Áti Depo Zrt. , Baja Romsics Zoltán

5 AGRO-HANDEL-HUNGÁRIA KFT., Baja Iffland András és

Solti Rudof

6 Agrosziget Kft, Baja Balog János

7 PORT ALMAS KFT., Baja Vancsura Gábor

8 Bogyiszló Dunai Kikötő Lénárt Béla

9 Fadd Concordia Rácz Tibor

10 Sygnus Kikötő és Tárház Paks Haiszer Zita

11 Dunavecse Kikötő Kft. Szucsányi László

12 Dunaújváros DUNAFERR Szabó Gyula

13 Dunaújváros Centroport Szalma Béla

14 Adony Gáspár Erika

15 Budapest, MAHART Szabadkikötő Zrt. Sztilkovics Szávó